Tudja Meg Az Angyal Számát
Mi az a fekete pont optikai csalódás?
Minden évben új közösségi média vitát kezdeményeznek. Egy egész listánk van azokról a tételekről, amelyek online vitát váltottak ki, és végül a való életünkben hazai témává váltak. Néha ez konfliktus egy olyan ruhával kapcsolatban, amely különböző emberek számára másnak tűnik. Aztán jött egy mém egy tornacipővel, amiben mindenki az eredeti színe miatt veszekedett. Később egy rozsdás ablaküvegből kikukucskáló babáról készült elmosódott, sötét fotó került a felszínre az interneten, hogy bebizonyítsa, képes-e kommunikálni paranormális lényekkel, vagy lát-e ilyeneket. Ez a kép több száz embert megijesztett, mert a baba láthatósága miatt egész életedben láttad a szellemeket!
2016-ban egy új trend vette át az uralmat az interneten, ami miatt sokan elfordították a tekintetüket a képernyőjükről. Ez a legújabb kép arra késztette az embereket, hogy kételkedjenek látásukban, érzékeikben és észlelésükben; megkérdőjelezte, hogy a szemük valóban látott-e valaha valami valóságosat, vagy minden csak illúzió vagy fantázia, amelyet nem más, mint az agyunk talált ki. Mint később kiderül, korunk legnagyobb értelmiségei még nem jutottak következtetésre e hatás tekintetében.
A fekete pont optikai csalódását hetekig többször is megosztották azon a hosszon, amely elkerülte a látásunkat, és először meggyőzött bennünket arról, hogy fehér vagy szürke pontok vannak a szépen elrendezett fekete dobozok között, amelyek néhány pislogással folyamatosan megjelentek és eltűntek. Sok embert életük legrosszabb szédülésébe és hányingerébe sodort. Mi magunk is hányingert és szédülést éreztünk, miután szemünkkel a pislogó pöttyökön gyönyörködtünk, amelyek olyan hirtelen tűntek fel, mint ahogy valószínűleg gyorsabban halványodtak el, mint a mi pislogásunk sebessége.
Ezt az illúziót az idegsejtjeink közötti különbségek kidolgozására fejlesztették ki. Alapvetően két olyan jelenséget szemléltet, amelyek akkor játszódnak le, amikor a szemünk ingert kap, például az egységes fehér mezőkkel elválasztott fekete dobozok képe:
- A neuronok nem ugyanazzal a frekvenciával és intenzitással működnek. Néhány neuron mindig erősebb, mint mások, még akkor is, ha mindegyikük ugyanazon a kiváltó okon van.
- Az agyunk perifériáján elhelyezkedő neuronok kevésbé gátló mechanizmussal működnek ellenük, mint a központban található neuronok.
Ez az optikai csalódás rejtélye, hogy szinte minden közösségi oldalon megkérdőjelezték az emberek a létezésüket. A tizenkét makulátlanul elhelyezett pont elhalványulása és elhalványulása, és a nézők képtelenek egyszerre statikus mintaként tekinteni rájuk, és csak egy horpadást hagytak az agyukban. Szinte mindenki megpróbálta megfejteni ennek a képnek a jelentését vagy okát, de kevesen tudták, hogy ezt a jelenséget az 1800-as évek végén egy tudós bizonyította, akinek rácsja még az ő idejében is remegést keltett az egész világon.
Hogyan fedezték fel a fekete pont optikai csalódást?
A hozzánk hasonló emberek számára az olyan sivár dolgok olvasása, mint a fizika, azonnali elalvást jelent. Hermann tudós azonban rájött, hogy fizika szövege csillogó hatást kelt. A mai napig nem világos, hogy ez a hatás puszta illúzió vagy hallucináció. Általánosan elfogadott, hogy ez illúzió, mivel a szürkék annál nyilvánvalóbbak, minél jobban összpontosítunk a fehér és a fekete metszéspontjaira.
Hermann Von Helmholtz tudós
Ezt a hatást később sok más tudós és filozófus kidolgozta és megváltoztatta. A kiterjedt kutatások és a hosszan tartó internetes hírnév ellenére a hatás továbbra is rejtély marad a tudományos közösség többsége számára, akik kutatásokat folytatnak, hogy többet megtudjanak a Hermann-rács tényleges működéséről!
Miért nem látjuk egyszerre az összes fekete pontot?
Az emberek sajnálatára rossz oldalra nézni. Az olyan állatokat, mint a macskák és a gepárdok, életstílusuknak megfelelő, mindenre kiterjedő látással ruházták fel, mivel a miénknél zordabb környezetben kell túlélniük. Lehet, hogy ezeknek az emlősöknek az agya kisebb és kevésbé fejlett, mint a miénk, de látásuk pótolja ezt a különbséget. Képesek olyan jól észlelni a perifériájukon lévő tárgyakat, mint a látásuk pontos középpontjában elhelyezett tárgyat. Az emberekből hiányzik ez a tulajdonság. Csak arra a célpontra tudunk egyértelműen összpontosítani, amelyet látásunk középpontja a legjobban érzékel. Minden mást elhomályosít vagy marginalizál a szemünk, hogy javítsuk a középen lévő tárgy élességét.
A másik ok, amiért a 12 pont közül egyik sem jeleníthető meg egyszerre, a kontrasztos színek miatt van, amelyek a rácsot alkotják. A fekete és a fehér nagyon jó ellentétek. Ez becsapja a szemszövetünkben lévő nagyon apró idegvégződéseket, hogy jobban összpontosítsanak azokra a területekre, ahol a többi pontnál erősebb a kontraszt.
Az emberi agy és a szem úgy van kialakítva, hogy hatékony és eredményes legyen. E tulajdonságok elérése érdekében csökkentik az e két szervre kifejtett ingerek mennyiségét, hogy maximalizálják a hasznosságot a szükséges körülmények között. Ugyanez történik, ha egyetlen objektumra fókuszál a látótérben. Az agy elkezdi elhomályosítani a környező elemek többi részét, ahogy az agy eldobja őket, mert nem vonnak be elegendő figyelmet.
Lehetséges egyszerre látni az összes fekete pontot?
Ha van egy laptop a közelben, akkor valójában az összes fekete pontot láthatja egyszerre. Ahogy korábban említettük, az oldalirányú gátlás jelensége vagy a szem idegvégződéseinek érzékenysége, hogy jobban fókuszáljanak a nagyobb kontrasztú területekre, kényelmesen meggátolható a laptop képernyőjének előretolásával a megjelenített rács mellett. Ez növeli a képernyő kontrasztját, és megkönnyíti, hogy egyszerre megnézze mind a 12 pontot.
Ha a telefont használja, ha a képernyőt közelebb viszi a szeméhez, akkor a pontok statikusabbnak tűnnek, hogy értékelje őket anélkül, hogy bármilyen csillogó hatást vagy bármilyen más variációt alkalmaznának, amelyek a Hermann-rácsot bonyolítanák.
A legfrissebb tanulmányok azt sugallják, hogy a háttérben és/vagy a rácson végrehajtott bármilyen változtatás bizonyos mértékben, ha nem is teljesen megszünteti a hatást. Ha a vonalakat és a rácsot hullámos mintázatban húzzuk meg, az illúzió bizonyos mértékig alábbhagy. A kereszteződésben jelenlévő képek méretének növelése némileg kiküszöbölheti a jelenséget is.
Ha azt szeretné, hogy a pontok teljesen eltűnjenek ahelyett, hogy egyszerre jelenjenek meg, távolítsa el a képet magától úgy, hogy az alja a látómezőhöz legközelebb eső határ legyen. Ismét egy minta fog megjelenni, és a pontok sötétebbek és állóbbak lesznek.
Mi a tudomány a fekete pont optikai csalódása mögött?
1. Szcintillációs hatás
A tudósok és filozófusok később rájöttek, hogy a pontok megjelenésének és eltűnésének sebessége és ritmusa megváltoztatható a Hermann-rács elmosásával. Ez az elmosódás szüli a kis szürke tömbök rendkívül gyors megjelenését és eltűnését a fekete-fehér metszéspontjain.
2. Oldalirányú gátlás
Az emberi szem retinája inkább a kontrasztokra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a perifériás tartalmat. Ez növeli a fókuszált elem tisztaságát, és elmosódik minden más az oldalsó látómezőben. Ha úgy dönt, hogy a rács jobb felében lévő pontokra fókuszál, a maradék bal fele és a középső pontok nélkül fog kinézni, és fordítva.
Hank kosár magassága
Kapcsolódó cikk: A jobb szem rángatózása: mit jelent a férfiak és a nők számára?
Férfiaknál és nőknél más a jelentés, tudd meg most!
Összegzés
Forrás: https://vignette.wikia.nocookie.net
Az emberi agy az idegfejlődés csúcsa, de nem mindig a legokosabb, amint azt a Hermann-rács is bizonyítja, amely rávilágít arra, hogy képtelenek vagyunk minden irányba egyszerre összpontosítani. nem lehetséges. Elménk végső soron leterheli magát, és fokozza a figyelmünket azáltal, hogy egyszerre csak egy ingert céloz meg.
Ezzel a funkcióval nincs semmi baj. Nem tartozunk azon állatfajok közé, amelyeknek mindenre kiterjedő látásra van szükségük a túléléshez. Amikor azonban legközelebb az interneten keresztül találkozik a Hermann-rácstal, nem kell a kétségbeesés szakadékába zuhannia, mivel nem Ön az egyetlen, akit ez az optikai csalódás megtéveszt. Szinte mindenkinek forog a feje a folyamatosan mozgó szürke pontoktól a rácson. Hogy valóban léteznek-e, vagy az elménk csak hallucinál, az még megválaszolandó kérdés. Addig továbbra is kiváltjuk a hányingerünket azzal, hogy hiába próbálunk egyszerre koncentrálni ezekre a pontokra!
